A madár él
Baász Imre – tanútörténetek és a nyomtatás gondolata

A kiállítás december 9-ig látogatható!

A ’80-as években már Romániában is érezhetőek voltak olyan hatások, amelyek jelezték a sokszorosított kép nemzetközi viszonylatban addig átfogó programjának kiüresedését. Az 1955-ben létrehozott Ljubljanai Grafikai Biennálé egyike volt a nemzetközi szinten is fontos biennáléknak. Akkor, a demokrácia és pacifizmus értékeinek jegyében, jó alkalomnak bizonyult, a lokális színtérre nézve is, a sokszorosított képet összegyűjtő nemzetközi biennálé létrehozása. 1985-re egy statikus művészeti szalonkiállítás képét mutatta, merev normákhoz ragaszkodva; a következő évek a reform folyamatát hozták el.

Egyidőben ezzel, lépéskényszerben, alternatívákat keresve próbálkozott Baász Imre saját alkotói programján belül, helyet adva a műalkotást performatív folyamatként értelmező eszmének. Ebből ered a nyomtatás üzenetkézbesítő mechanizmusának a gyakorlata is. Intézményi munkája viszonylatában a sepsiszentgyörgyi Képtárban 1981-ben megrendezett országos érdekeltségű Médium 1. esemény az állásába került. Az előzőleg jóváhagyott országos kiállítást, utólag, az akkori politikai hatalom a rendszerre és a közönségre nézve veszélyforrást jelentő kategóriába helyezte.

Baász Imre hagyománya gyakorlati, alkalmazott jellege által fontos része a közelmúlt történetének; ezt megfogalmazva haladható meg a mai deklaratív szint. A madár él* című kiállítás a Székelyföldi Grafikai Biennálé keretében jöhetett létre. A kiállítás egy Baász Imre portrét próbál meg összerakni, kiegészítve az ehhez a szellemi tradícióhoz tartozó kortárs művészeti projektekkel.

*Baász Imre 1985-ben The bird lives szerigráfiával sokszorosított mailartos munkája. Ezt a következő évben a helyi szakmai közösségnek ajánlotta egy kiállítás témájaként. A kiállítás katalógusában a következőt írja: „egy munka nemcsak sugallja a változtatás lehetőségét, hanem beavatkozik a tárgyi világ összefüggéseibe, újrarendezi a világot a megváltozott igényeknek vagy szorongásoknak megfelelően.”

Külön köszönet: Baász-Szigeti Pálma
Köszönet: Mădălina Brașoveanu, Claudiu Cobilanschi, Emilia Suciu, Dr. Ralph Gruber, Sebesi Sándor